Fűtőkábel méretezés

Fűtőkábel méretezés jelentése, a modern épületgépészetben

A méretezés jelentése nem más mint a szükséges fűtési teljesítmény meghatározása, és a fűtőkábel hosszának kiválasztása. A méretezés tehát tervezési feladat. A fűtőkábelek méretezése valamilyen szinten már a gyártás során megtörténik, hiszen azok méterenkénti teljesítményét az európai szabványokhoz igazítjuk. Ezekkel a beállított teljesítményekkel a fűtőkábelek méretezése szinte minden típusú épületben elvégezhető. Hagyományos vízkeringetésű padlófűtések esetében a méretezés a helyiségek hőigényének kiszámítása után a csőfektetési távolsággal és a benne keringő víz hőmérsékletének meghatározásával történik. Fűtőkábelek esetében egyszerűbb a tervezés, a megfelelő W/m teljesítményű fűtőkábel kiválasztása után mindössze a fektetési távolság meghatározása szükséges. A megfelelő méretezés végeredménye „X Watt/m2”-ben értendő melyet a fektetési távolsággal állítunk be.

A fűtőkábeles méretezés önálló fűtés esetén szakember feladata

A fűtőkábel méretezése hőtechnikai szempontok alapján tervezési feladat. A méretezés különböző igényeknek megfelelően történik; a rendszer lehet önálló fűtés, kiegészítő fűtés vagy komfortfűtés. Mivel a fűtőkábel technológia gépészetmentes, sok esetben egyszerűnek tűnhet annak tervezése, azonban önálló fűtésként elengedhetetlen szakember bevonása. A „szakember” nem minden esetben azonos a „forgalmazóval”.

A hőveszteség önálló fűtés esetén a várható leghidegebb külső hőmérséklet és az elvárható komfort eléréséhez szükséges beltéri hőmérséklet közötti különbségre van méretezve. Ez Magyarországon azt jelenti, hogy tartós -15ˇC külső hőmérséklet esetén is kell tudnia +20-23ˇC-t biztosítania a beépített fűtőkábeles rendszernek.  Kiegészítő fűtés esetén nem feltétlenül szükséges szakember bevonása a tervezési/ajánlatadási folyamatba, hiszen ott az épület kifűtése nem célja a beépített fűtőkábelnek, mindössze a burkolatok temperálása, komfortérzet javítása. A komfort fűtéseket ráadásul nem feltétlenül kell a helyiségek teljes felületén fektetni, figyelembe lehet venni a fix bútorokat, szanitereket, fal melletti úgynevezett „nem járófelület”-eket.

Mi történik ha hibás a méretezés?

Mind az alulméretezés mind pedig az indokolatlan túlméretezés kerülendő a tervezéskor. „Alulméretezés”-ről akkor beszélünk ha a padló ugyan meleg de nem fűti ki a helyiséget, ez a legrosszabb helyzet hiszen ennek javítása sok esetben csak kiegészítő fűtés beépítésével orvosolható. A túlméretezés nem okoz érezhető problémát, sőt akár extra komfortot is biztosíthat, hiszen gyorsabbak a felfűtési ciklusok, csökken a felfűtési idő. A probléma túlméretezés esetén a megnövekedett amper igény és a felesleges beruházási költség. Az éves energiafelhasználásra a méretezés nincs hatással, a nagyobb teljesítmény ugyanazt az energiát viszi be az épületbe rövidebb idő alatt.

A fűtőkábel szükséges teljesítményének méretezése a hőveszteség biztonsági többlettel és kivitelezéstechnológiai szempontokat figyelembe vett kiegészítéssel kerül megállapításra. A biztonsági többlet szükség esetén akár 30-50%, melynek célja, hogy a helyiség extrém hideg körülmények között is relatív gyorsan felfűthető legyen. Ha egyszerűsítjük a fent leírtakat elmondható, hogy a túlméretezés kisebb probléma mint az alulméretezés, de mind kettő kerülendő! Menjen biztosra és vegye igénybe Ön is a BVF szakembereinek díjmentes tervezési szolgáltatását.

A meghatározott teljesítményt tovább befolyásolja a fűtőkábel hőátadó közegét biztosító anyag (általános esetben aljzatbeton) minősége, vastagsága, melyet a méretezéskor szintén figyelembe kell venni. A fűtőkábel aljzatbetonba építve felületfűtésként üzemel, így kiemelt szerepet tölt be a fűtőkábelek közötti távolság. Megfelelő távolság esetén nem alakul ki a felületen egyenetlen, “sávos” hőérzet a ritka kábelosztás miatt és nem kerül indokolatlan túlméretezésbe a rendszer a szükségtelenűl sűrű kábelosztás miatt. A fűtőkábelek közötti ideális távolság az aljzatbeton anyagától, vastagságától függően 10-20 cm között alakul. 5 cm-es kábelsűrűség magas fajlagos teljesítményt eredményez, ez sem az aljzatnak, sem a burkolatnak nem felel meg és komfortérzet tekintetében sem előnyös. 25 cm-nél ritkább kábelosztás nem teszi lehetővé az egyenletes fűtési hőérzetet, a fűtött felület hőmérséklete foltos, csíkos lehet.